A 2012-es év szélsőségesen száraz és forró volt, ám a minden addiginál korábbi szüret meglepően friss savakkal bíró, kiegyensúlyozott, gyümölcsös borokat, Sauternes stílusú aszúkat eredményezett. 

A 2012-es évjárat eleinte nagyon hasonlóan alakult, mint az előző év, de még annál is szélsőségesebb volt. Az enyhe tél elég sokáig tartott, így a rügyfakadás csak későn, április 23-án kezdődött, ám a meleg és száraz tavasz miatt a virágzás a szokásosnál korábban, május végén történt. A rendkívül forró és száraz nyár során a hőmérséklet többször is elérte a 40 ˚C fok közeli értéket, ami nagyon korai érést eredményezett. 

Korai érés és szüret

Augusztus végére a szőlő már szinte teljesen érett volt. A nemesrothadás viszonylag későn indult, de az októberi esősebb, párás időjárás végül egy igen intenzív botritiszesedést eredményezett. Az első aszú szőlők a déli lejtők közepén a nagyon finoman botritizált és nagyon erősen összezsugorodott furmintból szeptember 11-én szedésre készen álltak.  

Furcsamód a zéta szőlő, amely jelentős mennyiségű aszút szolgáltat és mindig  elsőként kerül szüretelésre, október elejéig egészséges maradt. 

A száraz borokhoz a nagyon érett és egészséges, rendkívül friss savtartalmú fürtöket minden eddiginél korábban, szeptember 10. és 13. között szüreteltük. 

Késői, intenzív aszúsodás

Az aszúszedés első válogatása október 12-én ért véget, kizárólag furmint fajtából, melyekből nagyon koncentrált, zsugorodott szemeket sikerült szüretelnünk. 

Október közepére az időjárás párássá vált, rendszeres, könnyű esőzésekkel. A még mindig nem túl nedves időjárási viszonyok miatt a botrytis nagyon intenzíven fejlődött – parcelláktól függően a fürtök majdnem kétharmada teljesen botritizált volt – így a betakarítást az aszúszedéssel folytathattuk. 2012-ről elmondható, hogy az addigi legtöbb botrytist eredményező évjárat volt. Jó minőségű botrytis terjedt el a fürtökön, az a típus, amely citromhéjas, narancshéjas aromákat ad a borhoz. A zéta aszúszemeket  a szokásoshoz képest nagyon későn, csak október végén szüreteltük, amikorra a furmintot már kétszer vagy háromszor átválogattuk.

Ebben az évben a hárslevelű is csodás aszúszőlőt adott. Novemberben a válogatók feladata nagyon nehéz volt, hiszen 3 különböző szekcióra kellett válogatniuk a szőlőt: 

• Túlérett, de kevésbé botritizált, ám koncentrált (ezt később alapborba és mustba használtuk),
• nagyon botritizált, gazdag fürtök (a késői szüretelésű és szamorodni borokhoz használtuk),
• egyesével szedett aszú szőlők.

Ezeknek a később kiválasztott aszúszőlőknek nagyon intenzív botrytis jellege volt; a bogyókat nagymértékben ellepte a gomba, meglehetősen lédúsak és tökéletes citrusos ízűek voltak. A fürtökből a töményebb aszúbogyókat egyenként választottuk ki az aszúkhoz, míg a többiből nagyon koncentrált, gazdag, késői szüretelésű borok születtek. A szüret a szokásosnál hamarabb, november 13-án ért véget. 

Milyen borok születtek? 

Annak ellenére, hogy valamivel több aszú szőlőre számítottunk, az évjárat  összkoncentrációja valószínűleg az egyik legmagasabb.

Száraz fehérborok – A 2012-es évjárat száraz fehérborai meglepően friss savakkal bírnak,  kiegyensúlyozottak, gyümölcsösek és frissek lettek.

Késői szüret és szamorodni – Nagyon koncentrált, gazdag, késői szüretelésű borok születtek. A meleg nyárnak és ősznek köszönhetően 2012-ben az egyik legszebb édes szamorodnink készült. Textúrájában gazdag, kerek, amely beltartalmában megfelel egy ötputtonyos aszúénak. Egyben az 1413 címkénk első évjárata is lett. 

Aszú – A 2012-es Disznókő Tokaji 5 Puttonyos aszúnk tíz év elmúltával most még aromásabb. Bársonyos textúra, őszibarack- és narancsvirágjegyek, aszaltgyümölcsös és mézes íz jellemzi, az intenzív, élénk savak és  édesség közötti gyönyörű egyensúllyal. Friss és rendkívül összetett, koncentrált íze nagyon hosszú, mely a Decanter World Wine Awards-on 93 pontot kapott.