Kapi – Egy dűlő csodái
A Kapi-dűlő borai határozottan különböznek az aktuális évjárat más boraitól. Nemes szőlőinek gazdagsága, kivételes koncentrációja kristálytiszta szerkezetű aszút eredményez, melyet tökéletes egyensúly és végtelen finesz jellemez.
A 19. században kiadott Tokaj-Hegyaljai Album a Disznókő dűlőit az egyik legideálisabb aszús területként jelöli. Ennek oka többek között a déli fekvés, az aszúsodásnak kedvező és az Alföld felől érkező állandó légmozgás és pára, illetve a különleges termőterület, mely több, mint 10 millió éves vulkanikus anyaga az itt található három ősi gejzírkúp működésének eredménye.
A 150 hektáros egybefüggő szőlőbirtok dűlői közül mindig kiemelt figyelmet élvezett a Király-tető déli lejtőjén, körülbelül 150–180 méteres tengerszint feletti magasságban található található Kapi-dűlő. Földrajzi helyének, fekvésének, és speciális talajszerkezetének köszönhetően itt hamar érik és későn botritiszesedik a szőlő, így egyedülállóan ritka, a szomszéd dűlőktől markánsan különböző aszúszemeket ad.
Különleges vulkáni alapkőzet
Korábban ezen a területen mintegy 9 millió éven át a Pannon-tenger hullámzott. Az alapkőzet adó perlites dácit- és riolittufa folyamatos vulkanikus tevékenységek eredményeképpen jött létre. A perlit magas víztartalmú magma kitörésekor keletkezik, ami arra utal, hogy a tűzhányó-tevékenység központjai a Pannon-tenger sekélyebb peremén helyezkedtek el. A lávából gyorsan kipárolgó víz meggyorsította annak lehűlését, így a perlit viszonylag könnyen málló, nem kikristályosodott ásványok halmaza.
A 10-12 millió éves alapkőzet különböző földtani korok eltérő éghajlati körülményei között aprózódott, mállott, nagy mennyiségű üledéket szolgáltatva. A Kapi-dűlő mélyebb rétegeinek vulkanikus kőzettörmelékkel keveredett, erősen agyagos jellege ennek a folyamatnak az eredménye.
Löszhatás
A 100-30 ezer évvel ezelőtti jégkorszakok során a tőlünk északra fekvő területek teljesen eljegesedtek. A jég – a magába fagyasztott törmelékkel – csiszolta a felszínt, aprította a kőzeteket. Az északi szelek ebből a csiszolt, elaprózott kőzettörmelékből kfújták a mozdítható port, majd azt távolabb lepakolták. Ez a finom, ásványi anyagokban gazdag réteg a lösz. A lösztakaró – mely a területünkön jellemzően mészköves-dolomitos és magas kalcium karbonát tartalommal bír – a Disznókő birtok mindhárom hegyét befedte, ám ennek eredeti formája már csak néhány helyen fedezhető fel. A tetőkről teljesen eltűnt, és a lejtőkön, illetve azok alján keverten, áthalmozva jelenik meg. A lejtőhordalékok mozgásával a lösz kioldott mésztartalma lassan a mélybe került, így gazdagítva tovább a Kapi-dűlő ásványi anyagokban dús vulkáni agyagtalaját.
Valószínűleg ennek a löszös-meszes rétegnek köszönhető, hogy bár a Kapi a legmelegebb fekvésű dűlőnk, ahol gyorsan érik a szőlő, az innen származó aszúborok savai mégis a legfrissebbek, s ez a magas savtartalom a forró évjáratokban is szépen megmarad.
Egy kis történelem
Az évszázadok óta komoly presztízzsel bíró Disznókő dűlőinek történelmi tulajdonosai neves magyar és osztrák főúri családok voltak. A Kapi-dűlőt sokáig a Lajosok-dűlő részeként tartották számon, csak később vált ki önállóan abból. A területtel kapcsolatban a Kapi név a használata pedig még később, csak a 20. században terjedt el és került be köztudatba.
A ránk maradt feljegyzések alapján elképzelhető, hogy a Rákóczi fejedelmi és főúri család jóvoltából a 17. század elején Tarcal, Tállya és Mezőzombor határában szőlőbirtokossá váló, erdélyi Kapi família története köthető a Kapi-dűlőhöz. A család az 1610-es évek óta birtokolt bizonyítottan szőlőt Mezőzombor mellett, az 1585 óta jegyzett Rákóczi Lajos nevű szőlőhegyen (a mai Lajosok dűlőben), amely adóköteles, úgynevezett tizedszőlő birtok (vinea decima) volt. V. Kapi György itt fekvő szőlőjét II. Rákóczi Ferenc 1699-ben felszabadította a tizedbefizetés kötelezettsége alól, így a terület adómentes, szabad szőlővé vált (vinea libera, vinea exempta). Ettől az időponttól számítják a Kapi-dűlő születését.
V. Kapi György örökös nélkül hunyt el, így a terület birtokosa, unokaöccse, Kapi Gábor jezsuita hitszónok és hittérítő lett. Halálát követően az Illésházy, majd azt követően a Lónyay és a Patay arisztokrata családok birtokolták ezt a szőlőterületet egészen 1945-ig.
Mitől különleges a Kapi aszú?
A „Kapi-Vineyard” a Kapi-dűlő a Disznókő déli fekvésű szőlőinek felső harmadában, található 50 hektáros, mindig szép aszúszemeket adó premier grand cru, melyen a tőkéket 1994-95-ben telepítettük. Aszú csak a dűlő felső kétharmadában termő szőlőből készül – így a Kapi aszúk nem egyszerűen dűlőszelektált tételek, hanem egy azon belüli válogatás borai.
A Kapi talajszerkezetének, valamint a dűlő földrajzi helyének és fekvésének együtt köszönhetően az évjáratok többségében ez a terület különlegesen harmonikus és elegáns borokat ad.
Az egyedülálló terroir, a furmint fajta – a Kapi aszúk 100%-ban ebből készülnek –, a gondos szőlőművelés és szőlőfeldolgozás mind elengedhetetlen a Kapi aszú létrejöttéhez, de mindez még együtt sem elegendő. A Kapi számunkra ugyanis nem csupán a termőhelyet jelöli, hanem olyan stílust, melyet erőteljes minerális karakter és – a hosszú érett savaknak köszönhetően – káprázatos frissesség jellemez.
A dűlő terméséből általában a hűvösebb évjáratokban készítünk önálló aszút, hiszen míg az ásványosság minden évben adott, savszerkezete csak ezekben az esztendőkben lesz igazán elegáns. Számunkra ettől lesz eszményi az aszú.
A Kapi aszúk
Az elmúlt 30 év alatt mindössze öt évben sikerült a Kapiból származó dűlőszelektált aszút elkészíteni: 1999, 2005, 2011, 2015 és 2017 voltak azok a kivételes bort adó évjáratok, mikor az aszúszemekben tökéletesen megjelent a termőhely különlegessége. Érdekes azonban, hogy időjárási adottságok szempontjából mégis teljesen különböző évekről beszélhetünk.
1999 az elmúlt 30 év talán legnagyobb aszús évjáratának számít Tokaj-Hegyalján, hosszan érő aszúkkal, míg 2005 nagyon esős, nedves év volt, csak nagyon későn kezdődő aszúsodással.
Ezzel szemben 2011 nagyon forró és száraz volt, ám a 2010-es esős évből elegendő víztartalék maradt a talajban. A botritiszesedés csak későn és lassan indult meg, csak nagyon kis mennyiségű aszúszemet lehetett gyűjteni, de ezek erőteljesen töppedtek, kivételesen gazdagok és nagyon koncentráltak voltak.
2015 Tokaj-Hegyalja legmelegebb és legszárazabb évei közé tartozott, ami korai, de tökéletes érést eredményezett, és aromákban gazdag, telt és ízes aszúszemeket adott. A szüret második fele csapadékosabb volt, így az intenzív botritiszesedésnek köszönhetően rengeteg, tökéletesen kiegyensúlyozott, aromás aszúszemeket szedhettünk.
2017 mennyiségben és minőségben is gazdag borokat adó év volt, ami a változékony és szélsőséges időjárási körülményeknek kitett tenyészidőszak után igazán kellemes meglepetést volt. A szőlő a szokásosnál korábban érett, a nemespenész a már teljesen érett bogyókon telepedett meg, botritisszel vastagon átszőtt, krémes összetételű, gyönyörű aromákkal rendelkező aszúszemeket adva.
A Kapi-dűlő szőlőinek gazdagsága és kivételes koncentrációja olyan kristálytiszta szerkezetű bort ad, melyet a tökéletes egyensúly és kifinomultság jellemez. A Kapi nem véletlenül az ünnepek méltó bora. Krémesen telt, remek szerkezetű, hosszabb érlelésre is ideális, igéző aszú, tiszta, izgalmasan fűszeres lecsengéssel.
Nagyon köszönjük a cikk elkészüléséhez nyújtott segítséget Nagy Kornél PhD Tudományos főmunkatársnak (ELKH BTK Történettudományi Intézet) és valamint a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetétől Kovács Károly Zoltánnak.